monetáris politika

A vártnál hamarabb el kéne zárniuk a pénzcsapokat Draghiéknak

Clemens Fuest, a német IFO gazdaságkutató intézet elnöke szerint az Európai Központi Banknak már márciusban véget kellene vetni az eszközvásárlási programjának, ha eurózónás szinten is jelentkezik a decemberi német inflációban látott hirtelen ugrás - mondta el a német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában. Mindez azért érdekes, mivel nem egészen egy hónapja hosszabbította meg az EKB 2017 decemberéig az eredetileg márciusig tartó programot.

Hullanak a fejek a kötvénypiacokon a tegnapi Fed-döntés után

Hiába volt már korábban is borítékolható a tegnapi Fed-kamatemelés, az amerikai döntéshozóknak sikerült így is meglepetést okozniuk. Többségük ugyanis jelenleg három kamatemelést tart elképzelhetőnek jövőre, amit a 2017-ben várható (Trump-féle) fiskális élénkítés inflációs hatásaival indokolnak. Az vártnál agresszívebb Fed-előrejelzés a dollár mellett a kötvényhozamoknak is befűtött: az amerikai 10 éves államkötvény hozama bő két éves, az amerikai és a német 10 éves hozamok különbsége 25 éves csúcsra ugrott.

Itt az EKB hónapok óta várt döntése: Draghiék is rálépnek a fékre!

Az Európai Központi Bank mai döntése értelmében az eszközvásárlási program kilenc hónappal, 2017 decemberéig meghosszabbításra került, áprilistól kezdve azonban a havi keretösszeg 80 milliárd euróról 60 milliárdra csökken. Annak értekében, hogy a meghosszabbított program ideje alatt se fogyjanak el a piacról a vásárolható értékapírok, a program technikai feltételrendszerén is változtattak: egyrészt eltörölték a betéti kamatpadlóra vonatkozó megszorítást, másrészt a legrövidebb vásárolható állampapír futamidejét 2 évről 1 évre csökkentették. Emellett természetesen az irányadó kamatszinteken nem változtattak: az alapkamat továbbra is 0%-on, az egynapos hitelkamat 0,25%-on, a betéti kamat pedig -0,4%-on maradt.

Matolcsyék nem nyúlnak a kamatokhoz, mégis okozhatnak izgalmat a héten

Holnap a kamatokhoz, és a nem-konvencionális eszközökhöz sem nyúl a Magyar Nemzeti Bank - vélik a Portfolio által megkérdezett szakértők, akik ugyanakkor nincsenek teljesen meggyőződve arról, hogy a jegybank a közeljövőben meg tudja állni további kamatcsökkentés nélkül. A gyenge GDP-adat érezhetően rányomta a bélyegét az elemzők hangulatára.

Yellen: nincs megállás, közel a következő kamatemelés

Janet Yellen amerikai jegybankelnök ma esedékes szenátusi meghallgatása előtt nyilvánosságra hozott beszédében elég egyértelmű üzenetet küldött a piacnak: meglátása szerint hamarosan indokolttá válik egy újabb kamatemelés, amivel valószínűleg arra célzott, hogy már decemberben a tettek mezejére léphet a Fed.

Trump ezt is elintézte: szinte biztosnak tűnik a decemberi kamatemelés

Úgy tűnik, Trump megválasztása végleg eldönthette a decemberi kamatemelés kérdését, a piaci árazások alapján ugyanis 90% fölé emelkedett annak az esélye, hogy egy év elteltével újra 25 bázispontos szigorítást hajt végre a Fed.

Ebből még pofára esés lehet: egyesek már megváltóként tekintenek Trumpra

Matolcsy: a Széll Kálmán-terv radikális folytatását javasoljuk

A ciklus második felében nem tervez új hitelprogramokat Matolcsy György. Az MNB elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában elmondta, akár 2018-2019-is fennmaradhat a jelenlegi alapkamat.

Jöhet az országos kínai ingatlanadó

A kínai parlament jóváhagyta hétfőn a kormány átalakítását, amelynek keretében három minisztérium, köztük a pénzügyi tárca élére is új vezető került. Elemzők arra számítanak, hogy az új pénzügyminiszter folytatja a gazdasági növekedést ösztönző expanzív fiskális politikát.

8-2-re győztek a galambok Amerikában

Változatlanul, a 25-50 bázispontos tartományban hagyta irányadó kamatát mai ülésén a Fed. Az amerikai monetáris hatóság úgy fogalmazott, a kamatemeléssel megvárja, hogy további bizonyítékok érkezzenek a gazdasági folyamatok javulására, a jegybanki célok elérésére.

Ingyenpénz a szegényeknek - Csak így kerülhető el a világ szétszakadása?

A jegybankárok csodafegyvere, a mennyiségi lazítás (QE) besült - véli egyre több közgazdász. Érdemi növekedés és infláció továbbra sincs a fejlett gazdaságok többségében, a jegybanki pénznyomda viszont tovább növelhette a vagyoni egyenlőtlenségeket, ami a társadalom szétszakadásához, a politikai extrémizmus elterjedéséhez vezetett. Végső megoldást a jegybankok által finanszírozott lakossági és / vagy kormányzati költekezés, a helikopterpénz jelentheti. Természetesen számos veszélyt rejt, ezért sokan tiltakoznak ellene, viszont bizonyos országokban nehéz megmondani, milyen más út vezet ki a lassú növekedés, az alacsony infláció, a fullasztó adóssághalom és az öregedő népesség csapdájából.

Az elemzők már látják, mire készül az MNB

Több lépést is tett keddi kamatdöntésével a Magyar Nemzeti Bank. Egyes elemzők ezek után úgy vélik, hogy van esély a kamatcsökkentés újraindítására.

Meghozta döntését a jegybank

A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank. A 0,9%-os alapkamat mellett az egynapos hitel- és betéti kamatokból felépülő kamatfolyosó kissé változott. 1,05%-ra mérséklődött (10 bázisponttal csökkent) a hitelkamat. A betéti kamat maradt -0,05%-on. A nagyjából meglepetésmentes döntésnél érdekesebb lehet a 15 órakor megjelenő tanácsi indoklás.

Meglepik a piaci szereplőket Matolcsyék holnap?

Az október eleji, másfél éves csúcsa óta közel 1,5%-ot gyengült a forint az euróval szemben, ezzel pedig csökkent annak az esélye, hogy a Magyar Nemzeti Bank holnapi kamatdöntő ülésén valami újabb nem konvencionális lazító intézkedésről döntsök a Monetáris Tanács. A Portfolio által megkérdezett elemzők az alapkamat szinten tartása mellett arra számítanak, hogy a jegybank egyelőre a féken marad, és megvárja, hogy a piac alkalmazkodjon az irányadó betét rendelkezésre állóságának korlátozásával kialakult új helyzethez. Esetleges további lazító lépés csak ezt követően, jövőre kerülhet szóba.

Draghi: szóba sem került, hogy meghátráljunk

A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamaton, illetve a kamatfolyosó alsó és felső határán az Európai Központi Bank mai kamatdöntő ülésén, emellett pedig az eszközvásárlási program feltételeihez sem nyúltak. Mario Draghi jegybankelnök az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a program feltételrendszerének változtatásáról jelenleg is folyik a belső vita, döntés decemberre várható. Azt ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy a program idő előtti kivezetése "szóba sem került", amivel egyértelműen az elmúlt hetekben a piacon keringő pletykákat akarta megcáfolni.

MNB-igazgató: mi mások vagyunk

A magyar jegybank nem konvencionális politikája eltér attól, amit ez alatt más jegybankok értenek - emelte ki előadásában Palotai Dániel. Az MNB ügyvezető igazgatója a lakás-takarékpénztárak európai kongresszusán beszélt, nem fukarkodva a saját munkájukra nézve hízelgő jelzőkkel.

Bod Péter Ákos: egyéni érdekből forintot gyengíteni fölösleges és káros

Bár a forint racionalitással szembe menő erősítését nem támogatja, a közgazdasági logika alapján erősebb forint lenne indokolt - írja Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a Világgazdaság véleményrovatában. Álláspontja szerint egyéni vagy csoportérdekből ezzel a logikával szembeszállni nem csak fölösleges, de káros is.

Nyolc ok, amiért jöhet az újabb világválság

A válság mélypontja óta nem volt olyan időszak a világgazdaságban, amikor ennyi akut téma foglalkoztatta volna a szakmai közvéleményt. A tőke- és pénzpiaci befektetők és a makroközgazdászok egymással versengve ráncolják a homlokukat, amikor a kockázatokat kezdik sorolni. Összeszedtük a világ előtt álló legfőbb kihívásokat.

Nem normális, ami a világon történik - Küszöbön az újabb válság?

Hanyatló világkereskedelem és globalizáció, egyre nagyobb kockázatokat rejtő kötvény-, részvény- és ingatlanpiaci anomáliák, tehetetlenné váló monetáris politika, vagyoni egyenlőtlenségek: röviden így jellemezhető a világgazdaság nem túl fényes helyzete az OECD átfogó elemzése szerint. A tüneti kezelés már nem elég, minél hamarabb, átfogó reformokkal a probléma gyökerét kell megtalálni, ha el akarjuk kerülni az összeomlást.

Ütős üzenetet küld az Economist címlapja