A nyár folyamán a 340-es szint alá erősödhet aforint az euróval szemben - írja friss elemzésében az UniCredit Bank, melynek elemzői többek között a jegybanki vezetők utalásaira hagyatkoznak. A magyar deviza azonban az év hátralévő részében gyengülhet, ahogy a koronavírus-válság hatására Magyarország külső egyensúlyi pozíciója romlik. A bank szakértői úgy gondolják, hogy ez a Magyar Nemzeti Bankot akár szigorításra is késztetheti. Ezt ellensúlyozandó a mennyiségi lazítás (QE, állampapírvásárlási program) is újraindulhat, annál is inkább, mert a bank szerint a gazdasági visszaesés nagyobb lesz a vártnál, és az újabb ösztönzőcsomagokhoz kötvénykibocsátásra lehet szükség. Az MNB pedig nem fogja hagyni elszállni a hosszú lejáratú állampapírhozamokat.
Matolcsy György jegybankelnök szerint az euró nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásáokat, nem tudott a dollár kihívójává válni - mondta egy interjúban. A jelenlegi euróövezet nem alkalmas a felmerült problémák megoldására, ezért Matolcsy szerint a közösség átalakulhat a jövőben - három utat is felvázolt, egyik sem a jelenlegi EU megerősödését vetíti előre. A kétsebességes Európában ugyan szorosabban integrálódhatnak a magországok, de a legtöbb tagállam csak lazán kapcsolódni a közösséghez.
Surányi György március 25-én e helyütt közzétett válságkezelési-javaslatával bő két hónapja folyó diskurzus vette kezdetét, melyben, ha nem is kizárólagosan, de különös hangsúllyal került szóba az úgynevezett helikopterpénz, mint olyan gazdaságpolitikai eszköz, mely egyszerre lehet képes a koronavírus-járvány miatt erőteljesen lefékeződött gazdaság élénkítésére és a lefékeződés okozta szociális problémák enyhítésére. Hogy valójában mi is az a helikopterpénz és mibe kerül – többen tévesen úgy gondolták, hogy semmibe –, azt Dedák István május 29-i írásában igen meggyőzően tisztázta (a helikopterpénz „egy monetáris expanzióval kísért keynesi típusú fiskális élénkítés”; „a konszolidált költségvetés szintjén jelentkező kamatkiadás növekedése helikopterpénz … illetve jegybanki kötvényvásárlás esetén pontosan ugyanakkora.”) Ennek ellenére úgy gondolom – elsősorban azért, mert az erről szóló diskurzus sajnálatosan átpolitizálódott –, hogy érdemes még beszélni róla.
Sokfelé olvashatunk mostanában a helikopterpénzről, elsősorban mint a koronavírus által okozott súlyos gazdasági válság elleni harc lehetséges eszközeként. De akkor is előjön, amikor jellemezni akarjuk az amerikai kormány háztartásoknak juttatott csekkjeit, vagy az angol jegybank Ways and Means programját. Ebben az írásban néhány alapvető dolgot szeretnék tisztázni a helikopterpénzzel kapcsolatban, valamint elmagyarázni a hasonlóságokat és a különbségeket a helikopterpénz és a mennyiségi lazítás (QE az angol rövidítés szerint). Emellett szintén megvitatok stratégiákat, amik számításba jöhetnek a jegybankok számára a jelenlegi helyzetben.
Magyarország a gázpedált nyomta az elmúlt években, hogy visszaépítse a világgazdasági válság során elveszített növekedéséi képességet. Sejthető volt, hogy ez egy kockázatos út, a koronavírus-válságban pedig már az is kezd látszani, hogy mennyire az volt. Milyen helyzetben várta az MNB, a költségvetés, és a vállalatok a válságot? Mi a legjobb útja a kárenyhítésnek?
Pénteken derült ki, hogy Nagy Máron eddigi MNB-alelnök pozícióját Virág Barnabás jelenlegi ügyvezető igazgató veszi át. Ezzel pedig ő lesz a monetáris politikáról döntő Monetáris Tanács kilencedik tagja is.
A 2008-as válság kezelése során alkalmazott nemkonvencionális monetáris politikai lépések világszerte a jegybanki mérlegek jelentős növekedésével jártak. Magyarországon a válság kezdeti fázisában felduzzadó jegybanki mérleg azonban 2015-től úgy szűkült, hogy közben a jegybank elsődleges mandátuma veszélyeztetése nélkül, célzott programokkal járult hozzá a külső sérülékenység csökkenéséhez, a gazdasági aktivitás és a hitelezés élénküléséhez. További kedvező tényező, hogy az utóbbi években a jegybanki eszköztár átalakításával párhuzamosan a mérleg szerkezete is megváltozott: a kamatozó források csökkenésével a forrásoldali tételek kamatérzékenysége is mérséklődött. Az elmúlt évek kedvező folyamatainak köszönhetően a koronavírus által okozott gazdasági kihívás a jegybankot egy olyan időszakban érte, amikor a szűk és kedvező szerkezetű jegybankmérleg miatt jelentős mozgástérrel rendelkezik a negatív gazdasági hatások tompítására. A mérlegfőösszeg emelkedése nem jelenti automatikusan a kamatkiadás emelkedését: az eredményhatás az eszköz és a finanszírozásához szükséges forrás kamatának különbözetéből adódik, és programonként eltérő. Az új jegybanki programok elindításából eredően kismértékben növekszik az MNB kamatkockázata, ugyanakkor – a kamatozó források alacsony arányának köszönhetően – továbbra is mérsékelt maradhat, amelyre fedezetet jelent az utóbbi évek eredményéből felhalmozott eredménytartalék. Az MNB jelentős mértékű tartalékai fedezetet jelentenek a monetáris politika vitelével kapcsolatosan felmerülő kockázatokra. Az alábbiakban az MNB munkatársainak írását közöljük.
Májusban hatalmas rali bontakozott ki az ezüst piacán, mely egyrészt nemesfém jellegének köszönhető, másrészt a gazdaságok fokozatos újraindításának. Az arany árfolyamához képest továbbra is rendkívül olcsó az ezüst, és amennyiben a 2008-as válságból indulunk ki, bőven van tér még a szürke nemesfém árfolyamemelkedése előtt.
A koronavírus járvány miatt kialakult gazdasági kihívások a jegybankokat világszinten beavatkozásra késztették, ami ismét a mérlegükre irányította a figyelmet. Az új évezredben a jegybankok először a 2008-2009-es válság következményeinek kezelése során szembesültek a hagyományos monetáris politikai eszközök korlátaival, amelyet követően nemkonvencionális eszközök alkalmazásába kezdtek (eszközvásárlások, devizapiaci intervenciók), ami a jegybankmérlegek felduzzadásához vezetett. A válság kezdeti fázisát követően az MNB azonban úgy tudta fenntartani a laza monetáris kondíciókat, hogy intézkedéseinek egy része (önfinanszírozás és forintosítás) egyaránt támogatta az ország külső sérülékenységének mérséklődését és a jegybankmérleg zsugorodását.
Napjainkban a világ közgazdászai sokat vitatkoznak az úgynevezett – Milton Friedman magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász egy gondolatkísérletéből származó – „helikopter-pénzről”. A koronavírus-válsággal csökkennek az állami bevételek, ugyanakkor elkerülhetetlen a kiadások növelése, ezzel növekednek az állami deficitek. Ezeket hitelfölvétellel, tehát az államadósság növelésével szokták fedezni, de a magas – a legtöbb országban az egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi és gazdasági válságban alaposan megnövekedett és például az EU-tagországok átlagában a GDP 92 százalékára rúgó – államadósságok alternatív megoldások keresésére sarkallnak. Ilyen alternatívaként merül föl a helikopterpénz, amelyet a központi bank teremtene a semmiből az állami deficit fedezésére. A Portfolio-n megjelent cikkében Bihari Péter éppen ezt – mint szerinte az államadósságot nem növelő megoldást – javasolja. Ugyanitt másnap megjelent írásukban Lehmann Kristóf és Vonnák Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói vitatják Bihari nézetét, hangsúlyozva, hogy a helikopterpénz megteremtése és kormánynak való átadása igenis államadósságot (államadósság-növekedést) jelentene.
A jelenlegi piaci környezetben az aktívan kezelt abszolút hozamú alapok jelentősége felértékelődhet, hiszen a koronavírus-krízis elhúzódó bizonytalanságot jelent a tőzsdék számára, ezért fokozott óvatosság indokolt a részvénybefektetések terén. A következő időszakban folytatódhat a hazai fizetőeszköz mérsékelt, trendszerű gyengülése, mindez jól jöhet a megtépázott hazai turisztikai szektornak. Andreskó Máriával és Pál Rolanddal, a Generali Triumph Abszolút Hozamú Származtatott befektetési alap portfólió menedzsereivel beszélgettünk a tőkepiaci kilátásokról, befektetési stratégiájukról.
Kína központi bankja vasárnap jelentette be, hogy további anticiklikus intézkedéseket fog hozni a koronavírus hatásainak ellensúlyozására, és rugalmasabbá teszi a monetáris politikai kondíciókat – írja a Reuters.
Gigantikus jogi és hatalmi harcot indított el a német alkotmánybíróság keddi határozata, amelynek úgy kell megfelelni, hogy közben se az Európai Központi Bank, se a német Bundesbank függetlensége ne sérüljön és közben például az olasz államadósság is finanszírozható maradjon az alacsonyan tartott kötvényhozamokkal. Ebből a sokfrontos harcból pedig már rögtön érezhetjük, hogy itt valami tényleg extrém dolog történik, ami az Európai Unió és benne az eurórendszer alapjait is megrengetheti.
Nagy visszhangot váltott ki a Soros György által támogatott, valójában először a spanyol kormány által felvetett ötlet egy új típusú uniós adósságpapírról. A felvetés egy olyan nagyösszegű (1500 Mrd eurós) örökjáradék kötvény kibocsátásáról szól, amely forrását képezné az uniós költségvetést 2021-től kiegészítő helyreállítási alapnak. A Portfolio cikke szerint az ötlet kezd érdemi megfontolás tárgyává válni a Bizottságban. Az örökjáradék kötvény nem annyira szokatlan adósságeszköz, mint ahogy elsőre tűnik, de nem is csodaszer, amely megoldaná egy csapásra az EU költségvetésének megemelni kívánt forrásigényét. S főleg nem hidalja át azokat az alapvető véleménykülönbségeket, melyek az EU közös adósság finanszírozása kapcsán feszülnek egyes déli, illetve északi tagállamok között. Nézzük a problémákat, köztük olyanokat, amelyek a vitában részben még egyáltalán nem merültek fel.
A Magyar Nemzeti Bank 2020. május 4-től a monetáris transzmisszió erősítése érdekében elindítja állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási programjait - jelezte mai közleményében a jegybank. Az állampapír-vásárlási program stratégiai paraméterei a hazai sajátosságok és az Európai Központi Bank gyakorlatának figyelembe vételével kerültek kialakításra. Az MNB vásárlásai a másodlagos piacon történnek majd, a heti jegybanki vásárlási aukciók és aukción kívüli ügyletek rugalmas megvalósítást tesznek lehetővé, a programba az MNB az állampapír-piacon meghatározó szerepet játszó bankok mellett a jelentősebb befektetési alapkezelőkön keresztül a befektetési alapokat is bevonja. A jelzáloglevél-vásárlási program második szakaszát az MNB a sikeres 2018-as programmal nagy részben megegyező stratégiai paraméterek mellett hirdeti meg. Az MNB mindkét program esetében addig folytatja a vásárlásokat, ameddig azt a koronavírus-járvány miatti gazdasági és pénzügyi fejlemények indokolják. Az első felülvizsgálat az állampapíroknál 1000 millliárd forintnál, a jelzálogleveleknél 300 milliárd forintnál lesz. A limit a teljes állomány 33, illetve 50%-a.
A vírusjárvány fékezte gazdaság megsegítésére fordított hatalmas állami támogatások ellenére sem számítanak gazdasági szakértők rövid távon az inflációs nyomás növekedésére. Az eladósodottság növekedésével azonban fordulhat a helyzet - állítják többen.
A koronavírus-járvány terjedésével előtérbe került a készpénzmentesítés, ez pedig ismét reflektorfénybe hozta a digitális jegybankpénz kérdését. Olyan országok is nyitottá kezdtek válni az ötlet iránt, melyek korábban mereven elzárkóztak tőle, azok a gazdaságok pedig, amelyek eleve komolyabb fejlesztési projekteket futtattak, most még egy fokozattal feljebb kapcsoltak. A digitális jegybankpénz ötlete nemcsak higiéniai és járványmegelőzési szempontból lehet hasznos, hanem a bajba jutott állampolgároknak egy mostanihoz hasonló válsághelyzetben segítséget nyújthat, még a bankszámlákkal nem rendelkezők számára is mentőöv lehet. Bár az ötlet most ismét előtérbe került, a legtöbb elemző szerint a digitális jegybankpénz tömeges adaptációjára valószínűleg továbbra is várnunk kell.
Ha szükséges, a kormány mellett a jegybank is további intézkedéseket vezet be a koronavírus-válság leküzdésére - mondta Matolcsy György a Figyelő holnapi számban megjelenő interjújában. Az MNB elnöke szerint nem igaz, hogy a megoldás olyan egyszerű lenne, hogy elég ingyenpénzt adni mindenkinek.
A vártnál nagyobb mértékű kamatcsökkentést hajtott végre Törökország központi bankja, hogy még erőteljesebben támogassa a gazdaságot és ellensúlyozza a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásait.
A kínai jegybank a várakozásokkal összhangban tovább csökkentette a referencia kamatlábakat hétfőn, hogy a vállalati költségek olcsóbb finanszírozásával támogassa az új koronavírus-járvány által térdre kényszerített gazdaságot, amely - évtizedek óta először - visszaeséssel zárt az első negyedévben.
